HÍRLEVÉL

A sportcsarnok

A Messzi István Sportcsarnok Kecskemét városi sportcsarnoka. A csarnok nevét a kiskunfélegyházi születésű olimpiai ezüstérmes súlyemelőről kapta. A kiváló sportoló 1991-ben autóbalesetben elhunyt.

A Messzi István Sportcsarnok kiválóan alkalmas hazai és nemzetközi sportesemények megrendezésére, hiszen pályája három minősítéssel rendelkezik:

  • IHF, EHF minősítésű kézilabdapálya,
  • FIBA minősítésű kosárlabdapálya,
  • CEV, FIVB minősítésű röplabdapálya.

A TV-közvetítésekre megfelelő fénytechnika, optikai kábel, technikai páholy teszi alkalmassá a Sportcsarnokot.

A 13 méter belmagasságú csarnok légkondicionált.

1408 ülőhely és 400 állóhely található a játéktér két oldalán, továbbá 6 VIP páholy.

A városközpontból, és az országos főközlekedési utakról (például Budapestről az M5 autópályán) egyaránt jól megközelíthető, tömegközlekedési hálózattal könnyen elérhető. A parkolás a csarnoknál ingyenes.

Az alábbi rangos sportrendezvényeink az elmút években:

  • Öttusa Világkupa - vívás (2014-2017)
  • Női Kézilabda Magyar Kupa négyes döntő (2017. április 1-2.)
  • WBO félnehézsúlyú Európa-bajnoki ökölvívó címmérkőzés (Erdei Zsolt búcsúmérkőzése)
  • Röplabda Európa-bajnoki selejtező torna
  • Magyar férfi kosárlabda válogatott Európa-bajnoki selejtező mérkőzések
  • Birkózó OB, cselgáncs OB, karate OB

A sportcsarnok névadója: Messzi István, olimpiai ezüstérmes súlyemelő

Messzi István 1961. június 29-én született Kiskunfélegyházán. A súlyemelést mai szemmel talán elég későn, csupán 14 évesen kezdte, addig úgy tűnt, hogy birkózóként képzeli el sportpályafutását. Végig kecskeméti színkben versenyzett, hiába hívta több vezető klub, is, hű maradt a városhoz. Első kiugró sikerét 1984-ben érte el, bekerült a válogatott keretbe, ám a szocialista országok bojkottja miatt lemaradt a Los Angeles-i olimpiáról, helyette az azt helyettesíteni hivatott Jóakarat Versenyen vehetett csak részt Várnában. Ki tudja, mire lett volna képes az ötkarikás játékokon, Várnából azonban bronzéremmel térhetett haza, 75 kilogrammos súlycsoportban 347,5 kilogrammos eredménnyel zárt.

A berobbanás után gyorsan letette névjegyét hazai szinten is, hiszen 1985-ben váltósúlyú magyar bajnok lett, de még ebben az évben ötödik lett a világbajnokságon, illetve negyedik az Eb-n, a dobogóról csak azért maradt le a riválisával szembeni azonos eredménnyel, mert nagyobb testsúlyt mértek nála. Kiugró teljesítményét Bács-Kiskun Megye Év Sportolója címmel ismerték el. 1986-ban és 1987-ben ötödik és hatodik helyekkel bővítette eredményeit, de az igazán nagy sikerek elkerülték, még ha ez csak nüanszokon, jobban fogalmazva dekákon múlt. Legalább háromszor lehetett volna Európa-bajnok és világbajnok, de a testsúlya miatt mindig leszorult a dobogóról. A szakítás volt az erősebb fogásneme, ott országos csúcsot is tartott.

Amit elvettek tőle 1984-ben, azt megszerezte 1988-ban Szöulban, ahol már 82,5 kilogrammos súlycsoportban versenyzett. Edzői egyébként a kor híradásai szerint nem vártak tőle kiugró eredményt, akkor Barsi László számított esélyesnek. Barsinak azonban volt egy sérülése az olimpia előtt, amiből nem tudott rendesen felépülni. Messzinek az ötkarikás játékokon kellett bizonyítani, bár ez igazából rá mindig igaz volt. Mindig ki akarták tenni a válogatottból, aminek az oka az volt, hogy a Kecskeméti Spartacus, majd később a Kecskeméti Sport Club is egy kis egyesületnek számított. Voltak meghatározó klubok Pesten és vidéken is, akik féltették a pozíciójukat. Messzi azonban nem tört meg ezalatt a nyomás alatt soha, mindig hozta azt, amit kellett. Eljött az olimpia, ahol mindenki Barsira figyelt, mert az előtte való évben majdnem világcsúcsot szakított a vb-n. Messzi viszont szenzációs versenyzéssel élt a lehetőséggel: 162,5 kilogramm után 167,5-del, majd 170-nel is felállt. Lökésben 200 kilogrammot teljesített, a 205 már sok volt neki, de a szovjet Arszamakovon kívül ez másik vetélytársának sem sikerült. Végeredményben 370 kilogrammos összteljesítménnyel szerezte meg az olimpiai ezüstöt Messzi, mely karrierje legnagyobb sikere lett.

Bár az Eb-k és a Vb-k ezt követően sem hoztak számára dobogós eredményt, 1989-ben és 1990-ben is váltósúlyú magyar bajnok lett, ezek voltak utolsó kiugró sikerei.

Nem sokkal 30. születésnapja előtt, 1991. május 9-én, a Cegléd felé vezető úton vesztette életét autóbalesetben, felesége és két gyermeke gyászolta.

2007-ben róla nevezték el a felújított kecskeméti sportcsarnokot, melyben emléktáblát is elhelyeztek tiszteletére. 2001 óta a róla elnevezett emlékverseny a magyar súlyemelés legkiemelkedőbb rendezvénye a magyar bajnokság után.

 

A Messzi István Sportcsarnok házirendje itt érhető el.

A Messzi István Sportcsarnok kamera szabályzata itt érhető el.

Hírlevél feliratkozás
Amennyiben feliratkozik hírlevelünkre, hetente megkapja aktuális információinkat és programajánlatainkat.
A Hírös Sport Nonprofit Kft. „Elektronikus hírlevelek küldéséről és a „sütik” (cookies) kezeléséről” szóló adatvédelmi tájékoztatójában foglaltakat megismertem és elfogadom.
Messzi István Sportcsarnok © 2017. | Minden jog fenntartva. | Impresszum | Adatvédelmi tájékoztató